2015. október 19., hétfő

a bűvös gyermek

Egy bűvös gyermek is él bennünk. Azt az énünket képviseli, amely természetes módon rákapcsolódott a világegyetem láthatatlan energiáira. A bűvös gyermek szeret elidőzni a természetben, ahol közel kerülhet a növények és állatok lelkéhez, s még talán a tündérekhez és a manókhoz is. A bűvös gyermek szeret álmodozni, fantáziálni és szívesen engedi szabadjára képzeletét. Kedveli a különleges, mágikus eszközöket, mint amilyen a varázsvessző és amilyenek a kristályok. Felnőttként megtagadtuk ezt a belső gyermeket, mert félünk attól, hogy ostobának, vagy ne adj Isten, őrültnek tartanak bennünket. Ha visszafogadjuk ezt a gyermeket, hihetetlen élményben lesz részünk. A bűvös gyermek visszahozza életünkbe a csodákat és a káprázatokat, hiszen az élet már önmagában varázslat.

2015. július 26., vasárnap

a játékos gyermek

A játékos gyermek képviseli azt a részünket, amely tudja a módját, hogyan érezzük jól magunkat. Szeret játszani és nevetni, s folyton lesi az alkalmat, mikor érezheti kellemesen magát. Vannak felnőttek, akiknek sikerült megőrizniük kapcsolatukat a játékos gyermekkel. Ők azok, akik jól tudják érezni magukat. Ám amint elérjük a felnőttkort, legtöbbször megtagadjuk a játékos gyermekünket. Holott nélküle életünk unalmassá, szürkévé és örömtelenné válik. Nagyon fontos, hogy újra felvegyük a kapcsolatot a természetes, játékos gyermekkel, aki fényt hoz az életünkbe.

2015. március 1., vasárnap

A sebezhető gyermek

A sebezhető gyermek lényünk emocionális magja. Legmélyebb érzéseinket hordozza magában. Ez a gyermek rendkívül érzékeny, nagyon szeretetteljes, könnyen sebezhető és megfélemlíthető. Ott él lényünk legmélyén, s akár észleljük, akár nem, szüntelenül reagál mindenre, ami velünk történik, aszerint, hogy éppen mit érzünk: biztonságot, szeretetet vagy félelmet, visszautasítást vagy magunkra maradást. Ennek a gyermeknek sok-sok szeretetre, gondoskodásra és biztatásra van szüksége. A sebezhető gyermeket már sokszor megsebezték a különböző élettapasztalatok, ezért különleges figyelemre és megnyugtatásra van szüksége.

2015. január 1., csütörtök

az eltemetett belső gyermek

A felsőbbrendű lélek úgy ölt emberi alakot, hogy gyermekként megszületik. Ez a gyermek roppant érzékeny és sebezhető, a világ pedig nem a legbiztonságosabb környezet a számára, amelyben otthon érezhetné magát. Ezért a gyermek azonnal védekezési és túlélési mechanizmusokat kezd kifejleszteni magában - olyan viselkedésformákat, amelyekkel megvédheti magát és kielégítheti szükségleteit. Ezekből a viselkedésformákból alakulnak ki a különböző ének vagy alszemélyiségek, s együtt létrehozzák a személyiség egész rendszerét. Végül a belső gyermek és a benne rejlő felsőbbrendű lélek eltemetkezik a teljes és merev személyiségrendszer felszíne alatt, amely próbálja megvédeni őt. Tehát anélkül, hogy tudnánk, védekezési és túlélési mechanizmusainknak megfelelően élünk és elfelejtkezünk arról, hogy eredetileg miért jöttek létre: hogy a gyermekről gondoskodjanak és szükségleteit kielégítsék.