2017. szeptember 24., vasárnap

Elégítsük ki a belső gyermek szükségleteit úgy, ahogy a legjobb neki

A belső gyermek sohasem hagy el bennünket. Sohasem nő fel. Sohasem hal meg.

Egész életünkben velünk marad. Ha nem vagyunk tisztában belső gyermekünk szükségleteivel, állandóan ésszerűtlenül próbáljuk kielégíteni ezeket. A bennünk élő gyermek ösztönösen motiválja egész viselkedésünket. Például, kifejleszthetünk magunkban egy olyan alszemélyiséget, amely a munka megszállottja, és csak az érdekli, hogy minél több pénzt keressen, mert akkor érzi a belső gyermeket biztonságban. Azonban a végén könnyen megfeledkezhetünk a belső gyermekről és egész életünket kemény munkával töltjük. Lehet, hogy sok pénzt keresünk és sikeresek vagyunk, de ez nem elégít ki bennünket, hiszen megfeledkeztünk az eredeti ösztökélő erőről - a belső gyermekről.

2017. május 21., vasárnap

Nyugtasd meg a belső védelmeződet

Tudatos felnőttként most már válaszolhatsz annak az énednek, amely azt mondja: "Sohase legyél sebezhető!" Felelhetsz neki így: "Most már értem, idáig miért volt rossz érzés sebezhetőnek lenni - veszélyes volt és félelmetes. De ne aggódj, most már nem leszek sebezhető. Nem teszem ki olyasminek magam, ami butaság, ostobaság, vagy amitől sérülhetek. Ezentúl megfontoltan döntök. Időnként nem baj, ha sebezhető vagyok, de csak akkor, amikor valaki igazán vigyáz rám. Alaposan megvizsgálom a helyzetet és megbizonyosodom, hogy tényleg nem fenyeget-e veszély. Igyekszem előhívni magamból a sebezhetőséget, de kiteregetni és az utca közepére kirakni azért nem fogom!" Folyamatosan nyugtatgasd védelmező énedet: ne aggódjon amiatt, hogy kezdesz megnyílni.

2017. február 7., kedd

Fejleszd magadban a tudatos felnőttet

Amint fejleszted magadban a tudatos felnőttet, fokozatosan át tudod venni az elsődleges éneidtől azokat a feladatokat, amelyeket eddig ők végeztek. Az elsődleges éneid úgy védelmezték a belső gyermeket és gyámkodtak fölötte, ahogy ők tudtak: nem ésszerűen. Ha megértjük a folyamatot és megfontoltan gondoskodunk a belső gyermekről és törődünk vele, ezzel nagy tehertől szabadítjuk meg az elsődleges éneinket is. Most elvonulhatnak pihenni egy kicsit.