ezerarcú lény vagy

Nagyon fontos elfogadnunk azt, hogy személyiségünknek rengeteg ellentmondásos oldala van. Nem várhatjuk el magunktól, hogy mentesek legyünk az ellentmondásoktól. Törekedjünk inkább arra, hogy befogadjuk lényünk valamennyi ellentmondásos és különböző jellegét, és ezerarcú lényként szemléljük önmagunkat. Miként tudunk kiterjedni annyira, hogy a sok-sok aspektusunk mind megcsillanhasson és kifejezésre juthasson az életünkben?

a világegyetemben minden szeretetre vágyik

Bármi, amit nem szeretsz, visszautasítasz, s ezért megpróbálsz elmenekülni előle vagy megszabadulni tőle, makacsul melletted marad. Akadályoz és nem hagy békén. Egyenesen az arcodba repül. Ez azért van, mert a világegyetemben minden szeretetre vágyik. Az ok ennyire egyszerű!
Minden teremtmény arra vágyik, hogy szeressék, megbecsüljék és az élet részének tekintsék. Bármilyen tulajdonság vagy energia, amelyet nem tapasztalsz meg és nem juttatsz kifejezésre az életben, addig lesz a nyomodban, amíg el nem fogadod és szerves részeddé nem teszed.

mely részed elé állítasz gátakat?

Ha eltorlaszoljuk a "negatív" oldalunkon összegyűjtött energiát, és további energiát használunk el arra, hogy meggátoljuk kiáradását, korlátok közé szorítjuk az erőnket. Ha egyre több energiát használunk el "negatív" oldalunk legátolására, és nem vagyunk hajlandók megtapasztalni a negatívnak és ijesztőnek vélt tulajdonságainkat, elapasztjuk az életerőnket. Valójában belepusztulunk abba, hogy az energiánkat energiánk elzárására használjuk!

Az élet igyekszik megtanítani bennünket arra, hogy nyissunk ajtót és pillantsuk meg azokat az oldalainkat, amelyektől félünk, amelyeket gyűlölünk, mert rosszaknak, csúnyáknak, irtózatosaknak vagy ijesztőeknek tartjuk őket. Az élet segít felfedeznünk lényünknek azokat a rejtett aspektusait, amelyekre szükségünk van, amelyeket akarunk és amelyek hiányában valójában nem is tudnánk élni.

egyetlen részünk sem negatív

Egyes érzéseinket, gondolatainkat és energiáinkat negatívnak értékeljük, míg önmagunk és az élet más aspektusait pozitív jelzővel illetjük. Megpróbálunk megszabadulni a negatívumoktól, és igyekszünk csak a pozitívumokat megtapasztalni. Azonban amit negatívnak nevezünk, az csupán az, amitől félünk, vagy amit nem értünk. Nem akarjuk megtapasztalni. Ezért nevezzük negatívnak. Rossz színben tüntetjük fel és igyekszünk megszabadulni tőle, de ez nem sikerülhet, hiszen részét képezi lényünknek és életünknek. A negatív velünk marad.

az ellentétek befogadása

Hogy megértsük a polaritásokat, nem kell feltétlenül elutasítanunk azon részeinket, amelyeket nem tudunk kezelni. Terjeszkedjünk ki és fogadjuk be ezeket is. Képzeljük el, hogy olyanok vagyunk, mint egy kör, amelyben a polaritások egymással szemközt helyezkednek el. Ha szűknek érezzük a kört, ne távolítsunk el belőle részeket, inkább szélesítsük ki.

az élet elvezet bennünket az ellentétünkhöz

Legtöbbször nagyon könnyen elfogadjuk és kifejezésre juttatjuk valamelyik polaritásunk egyik oldalát, ám a másik oldalával már nehezebben boldogulunk. Az is előfordul, hogy megállunk a biztonságos középúton, mert nem merjük kifejezni egyik végletet sem. Ha azonosultunk az egyik oldallal, az élet mindig az ellentéte felé taszít bennünket. Ha középen érezzük magunkat jól, az élet mindkét irányba taszíthat bennünket, vagy egyszer az egyik, aztán a másik irányba. Ezt sok esetben a kapcsolatainkon keresztül teszi. Azok az emberek, akikkel kapcsolatban állunk, leginkább arra késztetnek bennünket, hogy kifejezhessük az addig számunkra ismeretlen részünket.

az ember tulajdonságaihoz az ellentéteken át vezet az út

Ahhoz, hogy az ember teljes mértékben kiadhassa az energiáját, egységesítenie kell annak ellentétes pólusát. Azt is mondhatjuk, hogy az út az ember tulajdonságaihoz az ellentéteken keresztül vezet. Például, csak olyan mértékben lehetsz igazából erős, amennyire elfogadtad és magadhoz ölelted a gyengeségeidet és a sebezhetőségedet. Ha mesterré szeretnél válni, legyél hajlandó tanulni. S az igazán bölcs elfogadja önnön butaságát.