mozdulatlanság

A mozdulatlanság olyasvalami, amit kultúránk nem értékel és valamelyest fél is tőle. Nem gyakoroljuk a mozdulatlanság művészetét, amely alapjában véve nem más, mint a meditáció, azaz a fizikai, emocionális és értelmi síkok lecsendesítése oly mértékben, hogy megtapasztalhassuk a spirituális síkot. A mozdulatlanságban abbahagyjuk a lázas tevékenységet és szembesülünk az üresség vagy az egyedüllét belső színterével. Ha olyan sokáig maradunk együtt a fájdalmas érzésekkel, amíg át nem tudunk lépni rajtuk, kapcsolatba kerülünk énünk legmélyebb lényegével és újra egyesülünk a mindennel azonosulás egyetemes érzetével.
A mozdulatlanság áldásos állapot lehet, ha fizikailag, értelmileg és érzelmileg kellően nyugodtak vagyunk ahhoz, hogy valóban kapcsolatba kerüljünk a lélekkel.

Félelem az ürességtől

Amilyen mértékben elvesztettük a kapcsolatot lelkünk belső lényegével és a világegyetem életerejével, olyan mélyen érzünk magunkban ürességet, szomorúságot és hiányérzetet. Mindez rettenetesen ijesztő, ezért különböző tevékenységeket találunk ki, hogy elfoglaljuk magunkat és háttérbe szorítsuk ezeket az érzéseket. Ha abbahagynánk lázas ténykedésünket, átéreznénk elemi ürességünket és hiábavalóságunkat. Pedig pontosan ez az, amit tennünk kell. Igen, bármilyen furcsa és paradox, de amikor átadjuk magunkat az ürességnek, képesek leszünk megnyílni és újra kapcsolatba kerülni a lélekkel és feltöltődni a spirituális forrásunkból.

Szeresd magadat

Szeresd magadat, amiért volt bátorságod elérkezni a fizikai síkra és nekivágni ennek az igen nehéz utazásnak. Szeresd magadat azért a kapcsolatért, amely a világegyetem erejéhez köt. Szeresd magadat a sebezhetőségedért, a tétovaságodért, sőt a tudatlanságodért, hiszen mindez csodálatosan emberi. Szeresd magadat azért a gyermekért, aki vagy. Itt állsz ártatlanul, hogy tanulhass és fejlődhess.

Kérdezz a felsőbb erődtől

Amikor bizonytalannak érzed magad és nem látsz tisztán, amikor nem tudod, merre indulj, vagy mire van szükséged, vagy mit kellene megtanulnod, egyszerűen csak kérdezz. Ez legtöbbször nem jut eszünkbe, holott nagyon fontos. Naponta rendszeresen kérdezd meg, hogy merre kell indulnod, vagy mit lenne fontos tudnod, vagy mit tanulsz ebből a tapasztalatból. Csak kérdezz és légy nyitott a válaszokra. Ha továbbra is bizonytalan vagy, kérj egy jelet. Légy nyitott bármire, ami érkezik hozzád.

Keresd meg a humort az életben

A világegyetemnek igen jó humorérzéke van, ha hajlandó vagy azt észrevenni. Amint úgy tekintesz az életedre mint utazásra, amely egy különleges rendeltetésű rendszert bontakoztat ki előtted, meglátod benne a világmindenség kezét, ahogy tréfálkozva, játékosan, sőt csínytevően irányítja azt. Az események egybeesnek, vagy egymás mellé sorakoznak, vagy ironikus fordulatot vesznek, csak nyitottnak kell lenned, hogy ezt észrevedd.

Minden nap tele van ajándékkal

Minden egyes nap teli van számtalan leckével és tanítással, ám ezek igazából ajándékok, csak álruhába bújtatva. Eleinte gyakran ellenállunk ezeknek az élményeknek, s azt kívánjuk, bárcsak valami más történne helyettük! Tanuljuk meg azt mondani magunknak, hogy "Az élettől most ajándékot kapsz" és a tanulási folyamat máris könnyebbé válik. Folytassuk így: "Az élet olyasmit tanít meg neked önmagadról, amit igazán meg akarsz tanulni. Látod, milyen messzire jutottál! Milyen sokat tanultál máris! Most pedig itt van előtted a következő, amit meg kell tanulnod." Néha fájdalmasnak érezzük ezeket az élményeket, ám ha gyógyulást hoznak számunkra, felismerjük bennük az ajándékot és hálásak vagyunk érte.

Fogadd magadhoz a nehéz időket is

Fogadd el azt, ami ma érkezik hozzád. Mindenben óriási gazdagságra lelhetsz, még azokban az időszakokban is, amelyek kellemetlennek látszanak a számodra. Persze szeretnénk mielőbb túllenni ezeken az időszakokon, ám valahányszor fájdalmas, zavarbaejtő, komor vagy nehéz élményekben van részünk, egy kicsit könnyebben tudunk bízni abban, hogy végül pozitív eredményre jutunk.
Amikor már úgy érzed, hogy maga a folyamat lebilincsel, mindent tanulási élményként használhatsz majd. Nem kell sok idő, és úgy nézhetsz egy bizonyos helyzetet, hogy felfedezed: miért kell megélned, s mit nyersz belőle.